Fejér Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály

Elérhetőségeink Letöltések
  Gyengénlátóknak

JELES ZÖLD NAPOK

február 1.
A Tisza Élővilágának Emléknapja

A Tiszát a magyar nép a legmagyarabb folyónak tartja, hiszen a trianoni döntésekig határainkon belül volt az eredése és Magyarország területén torkollott a Dunába.  Az Északnyugat-Romániában található Nagybányán, 2000. január 30-án 22 órakor olyan megdöbbentő esemény történt, melyre még nem volt példa a folyó életében. Az Aurul SA által működtetett üzemnél a bányatavat körülvevő gát átszakadt, s ennek hatására 50-100 tonna cián, valamint különböző nehézfémeket, többek között rezet tartalmazó közel 100 000 köbméter folyékony és lebegő hordalék került a vízbe. A szennyezés a Zazar, Lápos, Szamos folyókon átfolyva került a Tiszába, majd a Dunába. Ez a szomorú és felháborító esemény az oka annak, hogy 2001-től rendszeresen megemlékezünk a cianidszennyezés következtében elpusztult tiszai élővilágról

február 2.
A Vizes Élőhelyek Világnapja

A vizes élőhelyek világnapját világszerte a vizes élőhelyek védelméért küzdő Ramsari Egyezmény aláírásának napján ünnepeljük. A Ramsari Egyezmény (Konvenció) – a vizes élőhelyek védelméről szóló dokumentum – az egyik legrégebbi nemzetközi természetvédelmi egyezmény. 1971. február 2-án írta alá 18 ország képviselője az iráni Ramsarban. Az Egyezményhez azóta már 125 ország csatlakozott, és 1040 területet összesen kb. 80 millió hektár kiterjedéssel minősítettek „nemzetközi jelentőségű vizes élőhelynek”. Az Egyezmény célja a vizes területek megőrzése, fenntartható – a terület ökológiai jellegét nem befolyásoló – hasznosítása, és az erre vonatkozó jogi és szervezeti keretek biztosítása. Hazánk 1979-ben csatlakozott az Egyezményhez

március 22.
A Víz Világnapja

Az ENSZ 1993-ban nevezte ki március 22-ét a víz világnapjává. Azóta számos nemzetközi és hazai rendezvényt tartottak ezen a napon. Ennek keretében a Vízügyi Világtanács pl. 2001-ben Hágában miniszteriális értekezletet hívott össze több mint 6000 résztvevővel a teendők értékelésére. A hazai ivóvíz-szolgáltató és vízügyi szervezetek az elmúlt években gazdag programot szerveztek a világnap megünneplésére. Ivókutakat, szökőkutakat avattak, kiállításokat nyitottak, regionális iskolai vetélkedőket szerveztek, társasjátékot készítettek és ajándékoztak, nyílt napokat tartottak a lakosság számára.

március 23. Meteorológiai Világnap

Az 1950. március 22-én Genfben megalakult Meteorológiai Világszervezet 1951-ben kezdte meg működését, majd 1961. március 23-án újjáalakult. Ezt az eseményt a meteorológiai világnapon, minden évben ugyanezen a napon ünnepeljük meg. A világszervezet erről a napról évente egy, az emberiség számára jelentős, időszerű téma megválasztásával emlékezik meg. 2001-ben a választott téma: "Időjárás, éghajlat és egészség", 2002-ben pedig: „Az időjárási és éghajlati szélsőségek okozta sebezhetőség csökkentése” volt

április 22.
A Föld Napja

Az első Föld napját egy amerikai egyetemista fiú, Dennis Hayes kezdeményezte. 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel a szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és más országokban is – fontos változást hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és sokan változtattak addigi életmódjukon, s tértek át ökológiailag érzékenyebb életvitelre. 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sokféle akcióval és a környezetbarát társadalom közös vágyával ünnepeljék április 22-én a Föld napját. Több mint 125 ország környezetért aggódó lakossága, civil szervezete válaszolt a felhívásra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek emlékeztek meg különböző programokkal erről a napról.Afrikában az ünneplők felzarándokoltak egy 2000 méter magas hegyre, ahol a természetvédelmet méltató istentiszteletet tartottak. Az ausztrálok akciót szerveztek, hogy megakadályozzák Ausztrália utolsó esőerdeinek pusztítását. Indonéziában teknős tojásokat keltettek, a biológiai sokféleség megőrzéséről beszélgettek. Tibetben expedíció indult a Mount Everestre, hogy összegyűjtse a hegymászók által elszórt szemetet. A franciák a Loire mentén 800 km hosszú élőláncot alkottak, hogy felhívják a figyelmet a vizek védelmére. Dennis Hayes 1989-ben Magyarországra is ellátogatott, ahol a frissen alakult Független Ökológiai Központ munkatársaival találkozott és együtt szőttek terveket a nap megünneplésére, melyből aztán boldog népünnepély kerekedett, sok örömmel, kreativitással. Magyarországon a környezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt, és létrehoztak egy hírközpontot is a Föld napi rendezvények összehangolására, hírlevelekből értesülhettünk az eseményekről, ajánlásokkal segítették az ünnep megszervezését

május 10.
Madarak és Fák Napja

Hazánk törvényben is rögzített madárvédelme 1901-ben vette kezdetét, mert ekkor fogadták el a magyar madárvédelmi törvényt. Ebben az évben jelent meg a tudós „Madarak hasznáról és káráról” szóló munkája, melyet a miniszter adott ki. Az első „Madarak és fák napját” 1902-ben Kő­szegen tartották, a helyi Állatvédő Egyesület kezdeményezésére.  Herman Ottó már 1900-ban javaslatot tett a jeles nap orszá­gos bevezetésére, de indítványa csak 1906 tavaszán került a miniszter aszta­lára. Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatási miniszter 1906. április 27-én hozott rendeletet, mely szerint minden hazai népis­kolában iskolai ünnepélyt kell tartani a „Madarak és fák napján”.  A zöld mozgalmak erősödése ellenére, csak az 1987-es ka­zincbarcikai konferencián fogalmazódott meg, hogy valamennyi általános iskolában újra évenként rendezzék meg - tanítás nélküli munkanap keretében - a Madarak és fák napját. A 90-es évek ele­jétől a környezeti nevelésben élenjáró iskolák és pedagógusok munkájának köszönhetően, újra méltó szerepet kapott az iskolák többségében a Madarak és fák napja. Újabb törvény erősítette meg 1994-ben, a KTM miniszteri rendeletben május 10-ét jelölte meg a jeles nap dátumának.

május 22.
Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja

A biodiverzitás-egyezmény életbe lépésének napját - 1993. december 29 - az ENSZ Nemzetközi Biodiverzitás Nap-pá nyilvánította. A biodiverzitás-egyezmény részes feleinek javaslatára az ENSZ Közgyűlés 2000. decemberi határozatával a napot áthelyezte május 22-re.  A biodiverzitás-egyezményt 1992-ben a Föld-csúcson fogadták el, 2001-ig már 190 ország csatlakozott és ezzel a legnagyobb környezetvédelmi egyezménnyé vált. Magyarország 1993-ban ratifikálta az egyezményt és az 1995. évi LXXXI. törvénnyel tette közzé ezt. A nap hivatalosan az élővilág megőrzése és a fenntartható hasznosítás egy-egy elemének világszerte történő népszerűsítését, az egyezmény céljainak tudatosítását és azok megvalósításának elősegítését szolgálja.

május 24.
Európai Nemzeti Parkok Napja

Az Európai nemzeti parkok napját először 1999. május 24-én ünnepelték szerte Európában. A napot az EUROPARC Szövetség javasolta, és kérte meg tagszervezeteit arra, hogy ezen a napon szervezzenek olyan programokat, amelyek népszerűsítik a természetvédelem célkitűzéseit, bemutatják az egyes nemzeti parkok és más védett területek szépségeit, felhívják a figyelmet szűkebb és tágabb környezetünk értékeinek megtartására.

június 5. Környezetvédelmi Világnap

Az ENSZ főtitkára 1996-ban felhívással fordult a világ közvéleményéhez a veszélybe került földi élet megmentésére. Az ENSZ felismerte a probléma megoldásának szükségességét, és az általa összehívott Környezetvédelmi Világkonferencia 1972. június 5-16-ig ülésezett Stockholmban.  A világkonferencián kidolgozott „Nyilatkozat az irányelvekről” című okmányban szerepel: „Az embernek alapvető joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget” A világkonferencia javasolta az ENSZ-nek, hogy június 5-ét nyilvánítsa Környezetvédelmi Világnappá. A magyar kormányzat is egyik legfontosabb zöld ünnepnek tartja ezt a napot. Már hagyománnyá vált, hogy ekkor adják át a környezetvédelmi díjakat azoknak a személyeknek és szervezeteknek, akik országosan sokat tesznek a környezet megóvásáért, a szemléletformálásért.

június 17.
a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja
 
szeptember 16.
Az Ózon Világnapja

A sztratoszférikus ózonkoncentráció csökkenése tény, amely az ózonpajzs csökkenésében, az „ózonlyuk” növekedésében, ill. a magaslégköri ózonréteg ritkulásában mutatkozik meg. Az Antarktiszon már l982-ben alacsony sztratoszférikus ózonkoncentrációt észleltek, majd l985-ben megállapították, hogy l977 és l984 között a tavaszi évszakban az ózontartalom 40 %-kal csökkent. Gyakorlatilag felfedezték az „ózonlyukat”. 1992-ben az északi földrészen felfedezték a „második ózonlyukat”. A rendkívül veszélyes probléma megoldásának elősegítésére l987. október l6-án Montreálban nemzetközi egyezményt írtak alá a halogénezett szénhidrogének gyártásának és felhasználásának korlátozásáról. Szeptember l6-a az ENSZ kezdeményezésére az Ózonpajzs Világnapja, melyet nálunk 1995-től tartanak meg.

szeptember 3.  szombatja
Takarítási Világnap

Az UNEP a Cserkész Világszövetségen (WOSM) keresztül a nemzeti cserkészszövetségeket kérte fel a takarítás szervezésére, ezért kezdtünk foglalkozni az üggyel már 1993-tól. 1999-ben a KÖM Sajtóosztályának segítségét sikerült megszerezni ezzel a problémával kapcsolatban, akik a média tájékoztatásában segítettek. Az MTV segített előzetesen ismertetni a szövetség által többfelé szervezett akciókat, melyekhez nem cserkész résztvevők is szabadon csatlakozhatnak. Ebben az évben kezdődött egy mosószergyártó cég által támogatott budapesti „szobormosdatási program”, ami azóta többször ismétlődött.

október 1.
Habitat Világnap

A habitat ökológiai kifejezés: „Egy faj populációt alkotó egyedeinek az élőhelyben elfoglalt helye.” Valószínűleg egy ehhez hasonló meghatározás adta az ötletet az ENSZ-nek, 1976-ban, amikor az első emberi településekről tartott konferenciát összehívta Vancouverben, hogy a megalakuló szervezetet így nevezze el.Az ENSZ Emberi Települések Központja (Habitat, székhelye: Nairobi) létrehozását a világ szegényeiért való aggodalom motiválta, fő célkitűzése a települések életkörülményeinek minőségi javítása. Az első világnapot 1986. október 6-án hirdették és szervezték meg. A rendezvénysorozattal a népek figyelmének felébresztése volt az elsődleges elképzelés annak érdekében, hogy mindenki részére biztosítani lehessen, mert biztosítani kell, az egyik legelemibb jogot, az emberi életre alkalmas otthont és lakáskörülményeket. Így lett 1986 óta minden esztendő októberének első hétfője a Habitat világnap.

október 5.
Az Állatok Világnapja

Az Állatok világnapját minden évben október 4-én, Ferenc napján ünnepeljük. Ez a nap tisztelgés Assisi Szent Ferenc előtt, aki már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körül vesz minket, legyen az élő vagy élettelen. Gondolkodásának és tetteinek középpontjában a feltétel nélküli szeretet állt. Már életében legendák születtek az állatoknak szóló prédikációiról, az állatokkal való beszélgetéseiről.A halálát követő második évben, 1228-ban szentté avatták, de a 20. század derekán VI. Pál pápa a környezetvédők védőszentjévé is felavatta. Éppen ezért október 4-én világszerte nemcsak a ferences rendi szerzetesek emlékeznek meg rendalapítójukról, hanem az állatok világnapja rendezvényeivel, az állat- és természetvédők is. Magyarországon 1991-től, elsősorban állatvédő szervezetek és állatkertek rendezésében tartanak rendszeresen Állatok világnapja megemlékezéseket. Az utóbbi években azonban e jeles napot már az óvodák, iskolák és a természetvédelemmel foglalkozó sokféle más szervezet is szívesen beveszi zöld ünnepei sorába.

október 21.
Földünkért Világnap

A Földünkért világnap is nemzetközi esemény eredményeként született meg, Magyarországon 1992 óta ünnepeljük.  1991. október 21-én az IUCN, az UNEP és a WWF közös összefogásával született meg a Földünkért című új élővilág megőrzési stratégia. A dokumentum a riói Föld Csúcs előkészítésének is tekinthető, hiszen világkonferencia megrendezését tartja szükségesnek. Javaslatot tesz több világegyezmény elfogadására is, ezek közül Rio de Janeiróban megszületett az Egyezmény a biológiai sokféleségről és az ENSZ keretegyezménye az éghajlatváltozásról, majd később elfogadták az elsivatagosodás elleni egyezményt is. Ezeken kívül is fogalmazott meg ajánlásokat később elkészítendő egyezményekre a kiadvány, pl. az erdőgazdálkodásról és a tengerek védelméről.

 


Adatvédelmi tájékoztató